A társadalombiztosítás olyan, mint egy üres cső, abba minden hónapba beleöntik a tetején a járulékbevételt, alul pedig a nyugdíjasok között szétosztják a járandóságaik arányában a pénzt, így aztán soha nincsen benne tartalék. Magyarországon ma minden ötödik ember 65 évnél idősebb, de 10 év múlva minden negyedik ember ebbe a korcsoportba fog tartozni. Ezekből a számokból érzékelhető, hogy elképesztő terhelésnek lesz alávetve az államháztartás, ha nem változik az alapszemlélete a nyugdíjrendszernek. Nem véletlen, hogy ismét előkerült az az átalakítási javaslat, hogy a nyugdíj összege és a korhatár függjön attól is, hogy valaki hány gyermeket nevelt föl az élete során. Szerintem ez nem jó ötlet. Az elgondolás alapján ugyanis a nyugdíjrendszer a jövőben is kizárólag felosztó-kirovó elvre épülő rendszer lehetne, amelyben nincs helye semmilyen tőkefedezeti vagy más elemnek. Ezért a javaslat támogatói szerint bármi áron biztosítani kell a megfelelő számú jövőbeni járulékfizetőt. Csakhogy erre a demográfiai tények miatt nincs esély, ráadásul
az európai nyugdíjrendszerek utóbbi két évtizedben lezajlott reformjai más irányba mutatnak, a hibrid felépítés sikerét bizonyítják. Vagyis az lehet a megoldás, ha nem kizárólag a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszer biztosítja az időskori megélhetést, hanem egy komplex rendszer együttesen, amiben szerepet kaphat a
a tényleges vagy virtuális tőkefedezeti rendszer (pl. svéd modell), amelyben nem függ a nyugdíj összege a biztosítási idő hosszától, csak az egyéni nyugdíjszámlán lévő összegtől és a hátralévő élettartam hosszától; az állami alapnyugdíj (pl. Ausztrália, Új-Zéland, Hollandia, Dánia), amire az országban történő helybenlakás hosszától függő mértékben mindenki jogosult; a tőkefedezeti foglalkoztatói nyugdíjpillér (pl. UK, USA, Németország, Ausztria), amelyben az állam által jelentősen támogatott munkáltatói hozzájárulás kulcsszerepet játszik; végül az erőteljes adópolitikával támogatott öngondoskodás (minden fejlett nyugdíjrendszerben) – ilyen például a magyarországi nyugdíj-megtakarítások mellé igénybe vehető 20 százalékos, maximált összegű adójóváírás is, amely most a munkáltatói befizetésekre is igénybe vehető. A gyermekszámtól függő nyugdíjjavaslat ráadásul számtalan méltánytalanságot okozhatna a rendszerben, gondoljunk csak azokra, akiknek nem lehet gyermekük. Részletes véleményemet el is olvashatják: [ Ссылка ]
