A középkori pécsi székesegyházat állította középpontba egy tudományos konferencia október 15-16-án a Keresztény Örökség Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében Pécsett. A kétnapos rendezvényre régészek, művészettörténészek, restaurátorok kaptak meghívást, hogy összefoglalják mindazt, amit ma a pécsi Bazilikáról és annak középkori eredetéről tudni lehet. Az előadásokat a Dóm-kőtárban tartották, a székesegyház középkori faragványainak kiállítótermében.
A pécsi Dóm-kőtár anyaga hazánk legfontosabb román kori faragvány-gyűjteménye. Az egyházmegye a jövőben bővíteni és megújítani szeretné a kiállítást, így különösen aktuálissá vált egy olyan, átfogó konferencia megszervezése, ahol a szakértők megoszthatták kutatási eredményeiket, az érdeklődők pedig megismerhették a pécsi székesegyház történetével kapcsolatos kérdéseket.
Heidl György, a Keresztény Örökség Kutatóintézet igazgatója elmondta:
„Mindaz, ami az elmúlt századokban a pécsi székesegyházzal történt, valamiképpen leképezi azt, ami az egyházmegyével, sőt, ami ezzel az országgal is történt. Ez egy ezer évesnél is hosszabb történet, hiszen valamiképpen ókeresztény alapokra épült a székesegyház.”
A tudományos konferenciát a Keresztény Örökség Kutatóintézet és a Pécsi Tudományegyetem közösen szervezte. Raffay Endre művészettörténész hangsúlyozta: a székesegyház középkori emlékanyaga több szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
„A magyarországi emlékanyagban, vannak altemplomok, de nem ilyen nagy, nem ilyen jó állapotban fennmaradt altemplomok.” – tette hozzá Raffay Endre.
A Dóm-kőtárban kiállított román kori kőfaragványokat egykor Tóth Melinda kutató rendszerezte és szervezett belőlük kiállítást. Halála miatt azonban kutatásait nem tudta befejezni. Mint Marosi Ernő művészettörténész, egyetemi tanár elmondta, Tóth Melinda élete utolsó évtizedeit azzal töltötte, hogy kijelölte a Kőtárban az egyes tárgyak helyét, de hogy mindehhez milyen kommentárt kívánt fűzni, az utódok nem tudják. Munkássága elismeréseként, barátai és kollégái Tóth Melinda emlékére ajánlották a konferenciát.
A szakemberek hangsúlyozták: a pécsi Dóm-kőtár román kori faragványainak gyűjteménye nem csupán hazánkban, hanem világviszonylatban is egyedülálló érték.
Jóllehet sokat tudunk már a pécsi székesegyházról és a püspökvárról, de még számos megválaszolandó kérdés van, amelyekre további kutatások, régészeti vizsgálatok segíthetnek válaszokat találni. A szakértők egyetértettek abban, hogy szükségesnek látszik a székesegyház hajójában elvégezni, illetve az altemplomban megismételni egy földradaros vizsgálatot, valamint létre kell hozni egy digitális adatbázist, amely a székesegyház történetével és újjáépítéseiel kapcsolatos dokumentumok gyűjteménye lenne. Az egyházmegye nyitott a kutatók javaslataira, a konferencia előadásainak szerkesztett változatát a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve kívánja megjelentetni.
