Talán majd egy napon - Kovács Apollónia énekel

Rácz Béla - Sallay Misi szerzeménye

Talán majd egy napon elmondom tenéked.
Szeretlek, szeretlek, halálosan téged.
Talán majd egy éjjel remegő két kézzel átölelem vállad,
Ajkamra forrasztom azt a csókos szádat,
Aztán mindörökre ott maradok nálad.

Úgy szerettük egymást olyan szépen éltünk,
Még a pacsirtadal sem hiányzott nékünk.
Az emberek szinte, irigyeltek minket az egész megyébe,
No, de szemem fénye nincs mindennek vége,
Aki elcsábított leszámolok véle.

Nem mondok le rólad, kökényszemű párom,
A te visszajöttöd éjjel-nappal várom.
Szerelmes szavaim, bánatos dalaim, csak te hozzád szólnak,
Eszedbe se jusson, hogy szívem eldobjad,
Mert én soha-soha nem mondok le rólad.

Hogyha eldobsz, bennem, lelki vihar támad,
Egymás után züllöm át az éjszakákat.
Nem tépek virágot rózsafakadáskor, nyílhat énfelőlem.
Aki nem tud hinni, sem egy könnyet sírni,
Olyan léha senki lesz majd énbelőlem.

свернуть