A szentes TV-torony átadása
1960.02.20.
kópia: fekete-fehér
A film hossza: 1:11

"Hazánk ötödik legmagasabb épített műtárgyát, a szentesi TV-URH gerincadó-állomást 1960. február 20-án avatták fel. (...). A 219 méter magas építmény az eredeti, analóg sugárzásra alkalmas antennájával 240,5 méter magas volt, jelenleg a 2008-ban kicserélt antennával – mely már a digitális adások sugárzására alkalmas – kicsit „összement", így most 236,5 méter magas.

A szentesi TV torony építését 1959. április 20-án kezdték el az Uvaterv mérnöke, Reiner Endre tervei alapján. Melléképületeiben helyezték el az adóberendezéseket, melyek tesztelése már 1959. december 13-án megkezdődött. Ebben helyezték el a CSF típusú 20/4 kW-os francia gyártmányú TV-adót. A torony három méter átmérőjű acélcsőből készült, magassága 219 méter. Erre helyezték fel az antennarendszert, mellyel együtt 240,5 méter magas lett. A tornyot két, egymáson álló kerámiagömb tartja, melyek az építmény súlyvonalában helyezkednek el, ezek biztosítják az időjárási jelenségek következtében előálló mozgás szabadságát. Stabilitását 12 tartókábel adja meg, melyek 6 u.n. kikötőtömbhöz vannak a rögzítve a talajszinten. A toronyban 190 méter magasságig lifttel lehet feljutni, onnan azonban már csak gyalogosan lehet továbbmenni.

A torony építésében a város lakosai is részt vettek, társadalmi munkában segédkeztek a tartókábelek kihúzásában. Felavatására 1960. február 20-án került sor, ezért ezt a napot tekintjük a műépítmény születésnapjának. A toronyhoz a mikrohullámú modulációs jel a Budapest-Kékes-Martfű-Szentes nyomvonalon jutott el, ez tette lehetővé a Magyar Televízió akkor még egyetlen csatornájának a sugárzását az R10 (207,25 MHz) csatornán.

A torony 1974-ben rácsos, övszerkezetes megerősítést kapott, mai formájában ez veszi körül a 219 méter magas acélcsövet. Mintha csak megérezték volna, hogy erre szükség van, mert 1975. december 5-én egy rossz kábelszigetelés következtében tűz keletkezett a toronyban, néhány ott dolgozó pedig fent rekedt 126 méteres magasságban. Mentésüket helikopterrel kísérelték meg, de az a nagy szél miatt ez sikertelen volt. Végül a tűz eloltása után, megvárva míg a vasszerkezet lehűlt, gyalogosan jöttek le a toronyból, amiről az utólagos vizsgálatok alapján kiderült, hogy az övszerkezetes megerősítésnek köszönhetően bírta ki a tűzvészt, enélkül összecsuklott volna. Mementóként ma is ott áll egy deformálódott toronydarab az adóállomás lábánál.
Az analóg sugárzást szolgáló antennát 2008. november 18-án cserélték ki a digitális adások továbbítására alkalmas antennára, helikopter segítségével. Mivel ez az antenna 4 méterrel rövidebb, így a magasságából ennyit vesztett, azóta „csak" 236,5 méter magas, s ezzel 2,5 méterrel a Kab-hegyi TV-URH gerincadó-állomás mögé került. A legmagasabb műépítményünk az országban a Lakihegyi rádió-adótorony, melynek a szerkezeti része 284 méter, de a hangolócsővel együtt 314 méter magas, a Solti rádió-adótorony 304 méteres, a bronzérmes pedig a Tiszai Erőmű kéménye a 250 méteres magasságával. "
dr. Bartolits István
©SzentesFilm

свернуть