#KÍNA #KULTÚRA #SELYEMÚT
Pingyao ősi város legforgalmasabb utcáján egy a szomszédaihoz hasonló udvar terül el, de homlokzatán túl évszázadokkal ezelőtt itt volt a mandzsu Qing-birodalom pénzügyi központja. Az ókorban több doboz ezüstöt kellett magával vinnie, amikor máshová ment kereskedni egy üzletember, ami biztonsági kockázatot és kényelmetlenséget jelentett. 1823-ban nyílt meg a Rishengchang, Kína első utalványbeváltó pénzintézete. Az ügyfelei ezüstöt és értékes fémpénzérméket hitelutalvánnyá váltottak át, majd ezzel mint bizonylattal a pénzintézet többi fiókjában kérhették vissza pénzüket más városokban. A Rishengchang fennállásának majdnem száz éve alatt sosem kapott hamis utalványt, mivel eléggé fejlett volt a hamisítás elleni technológiájuk. Kezdetben példa nélküli kézírást használtak, majd speciális vízjelű papírt és titkosírást. Mindezeket lehetetlen volt utánozni. Amikor az üzlet fellendült, sokan nem is siettek hozzájutni a pénzünkhöz. A trezorokban maradt ezüsttel pedig a pénzintézet hitelüzletet is végzett. Így alakult ki a takarékpénztár korai tranzakciós formája. A Rishengchang nyomán egyre több helyi vágott ilyen új ügyletekbe. Az újonnan alakult pénzintézetek hosszú ideig nagyban előmozdították a helyi üzlet és kereskedelem fejlődését, a Shanxi tartományi üzletemberek a fiskális átalakítás hasznából részesülve hamarosan meggazdagodtak. Sőt, az egykori pénzintézeteknek még arra is volt hatásuk, hogy a Qing-császárság a világ legtöbb ezüstöt birtokló hatalmává váljon.
[ Ссылка ]
