Valóságos Drakula zarándokhely az egyébként középkori magyar vár.A kastélyt az erdélyi szászok építették még 1377-ben, I. Lajos magyar király engedélyével. Az építés célja a közeli kereskedelmi útvonal ellenőrzése és a havasalföldi román vajdák elleni védekezés volt. Fekvése miatt a nehezen bevehető várnak számított. Az építmény egy 100 méter magas hegyen épült. A trapéz alakú, észak-déli tájolású belső toronnyal rendelkező vár csak egy bejárattal rendelkezik, amely egy keskeny bejáratú kaputorony, amelyhez anno falépcső, ma kőlépcső csatlakozik. Az északi oldalára egy kétemeletes tornyot, és egy befelé szűkülő hétemeletes bástyát építettek, amelynek tetejét megfigyelőtoronnyal láttak el. A nyugati oldalon húzódik egy kerek torony, amelynek aljában volt egy ablak nélküli börtön. A fegyveres őrök, katonák lakrésze a földszinten volt, az udvar közepén pedig egy 70 méter mély kút található. Ekkor még senki sem álmodta, hogy Törcsvár majd egyszer összefüggésbe kerül Öreg Mircsa unokájának, a román Rettegett Ivánnak, azaz III. Vladnak a gúnynevével, a Drakula névvel!
1448-ban Hunyadi János oklevélben erősíti meg a vár birtokjogait a szászok javára, kikötve, hogy a vár védői mindenkor székely zsoldosok legyenek. Fia, Mátyás király semmisnek nyilvánítja apja rendeletét, a kincstár hatáskörébe helyezve a vár kezelését és a vámokból befolyó jövedelmet. Később II. Ulászló nem sokat bíbelődik a várral, 1498-ban zálogba adja a brassói szászoknak, azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori várkapitány csak székely lehet.
1568-ban János Zsigmond, Erdély fejedelme végképp Brassónak adja évi 200 forint adó ellenében. 1612-ig, négy fejedelmünk (Báthory István, Báthory Zsigmond, Bocskai István, Rákóczi Zsigmond) alatt senki nem vitatja a brassóiak jogait a vár hovatartozását illetően. Ekkor Báthory Gábor az ellene forduló szászokat megveri, Brassót és Barcarozsnyó várát beveszi. Törcsvár csak úgy kerüli el az ostromot, hogy Johann Henklischer várnagy (hol vannak ekkor már a székely várkapitányok?) harc nélkül átadja a vár kulcsait az ostromlóknak. Később a fejedelem, békét kötve a brassói szászokkal, visszaszolgáltatja a váracskát nekik. A kastély a trianoni békeszerződésig magyar tulajdonban állt, ezt követően 1920-ban lett a román királyi család tulajdona.
