Tatár Sándor műfordító, költő és Mohácsi Árpád író, költő beszélgetnek.
Mohácsi Árpád: Párizsi befutó (Kalligram, 2021)]
„Hogyan élünk mi itt Kelet-Közép Európában? Milyen Nyugatra menni és visszatérni? Milyen nehéz örökségeket cipelünk? Hogyan is vagyunk egymással, szülők és gyerekek, feleségek és szeretők, testvérek és féltestvérek, élők és holtak, könyvek, emlékek, történelmi változások és egyéni vágyak?
Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Mohácsi Árpád gazdagon hangszerelt, közvetlen hangon, élvezetesen elmesélt, sok szálon futó regénye. Ja, és még azt is megtudjuk, kik azok a Merényiék.” – Péterfy Gergely
Leo Perutz: Leonardo Júdása (ford. Tatár Sándor; Múlt és Jövő, 2023)
„A történet Leonardo korában játszódik Milánóban, Az utolsó vacsora című képen négy évig dolgozott, 1495 és 1498 között. Perutz regénye nagyjából ekkor játszódik, illetve a történet epilógusa vagy lezárása pár évvel később. A képet magát sokféleképpen, egyébként elég önkényesen is szokták értelmezni. A kép egy adott pillanathoz kapcsolódik, amikor Jézus kijelenti, hogy: „Bizony, mondom néktek, hogy közületek egy el fog árulni engem” (Máté 26:20-35). Leonardo alkotásának egyik legnagyobb rejtélye, hogy nem lehet tudni, ki a Júdás.” (Mohácsi Árpád /
[ Ссылка ])
Leo Perutz regénye Leonardo modellkeresésének (a Mester azért reked meg a freskóval, mert sokáig hiába teszi tűvé Milánót Júdás alkalmas modellje után) és a végül Júdás modelljéül választott német-cseh kalmár történetét beszéli el. Leonardo nem valamiféle elvetemült moral insanityt keres, hanem olyasvalakit, aki (ebben látja ugyanis Júdás bűnének lényegét) egy általa nagyon szeretett személyt árult el, mégpedig azért, mert büszkesége nem tudta elviselni saját szeretetének/szerelmének intenzitását.
A rendezvény a Könyvekkel az empatikus Európáért projekt keretében, a Kreatív Európa Program támogatásával, a Magyar Műfordítók Egyesülete szakmai együttműködésével valósul meg. Sorozatszerkesztő Hetényi Zsuzsa.

свернуть