Szöveg:
Amodaja nagy hegy oldalában
Ül két juhász fehér bundájában.
Egyik beszél pénzes erszényéről,
A másik meg szép szeretőjéről.

Hallod-e te, szegény juhászlegény,
Tele pénzzel ez a kövér erszény.
Megveszem a szegénységet tőled,
Ráadásul add a szeretődet!

Ha ez a pénz volna csak foglaló,
Ezer annyi meg a borra való,
E világot adnád ráadásnak,
Szeretőmet úgy sem adnám másnak.

-

A kékcsei dombtetőn integet a szeretőm,
Fehérkendőt lobogtat engem oda csalogat.
Tisza vize de széles a babám csókja de édes,
Egyet kaptam belőle szerelmes lettem tőle,
Tisza vize de széles a babám csókja méz édes,
Egyet kaptam belőle szerelmes lettem tőle.

Mit tehetek én róla hogy szerelmes vagyok,
Édesapám is az volt én meg a fia vagyok.
Tisza vize befagyott a szeretőm elhagyott,
Ha elhagyott nem bánom, mással élem a világom.

свернуть