A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik bolygó a Naprendszerben.

Galileo Galilei már 1613 januárjában észlelte az égitestet, és sikerült két egymást követő éjszakán is megfigyelnie.
Viszont nem ismert olyan bejelentése, melyben értesített volna bárkit felfedezéséről, így hivatalosan csak 1846-ban ismerték el, Johann Gallénak köszönhetően.

A Neptunusz átlagos keringési távolsága 4,5 milliárd km, egy teljes fordulatot pedig 164,79 év alatt tesz meg a Nap körül.
Tengelyferdesége hasonló a Földéhez és a Marséhoz, így hasonló évszakok vannak felszínén, bár ezek a hosszú keringési idő miatt jóval hosszabbak, mint nálunk.

A Neptunusz az óriásbolygó típusú bolygók közé tartozik, szerkezetét tekintve pedig az Uránuszhoz hasonlít.
Tömege a Földének 17-szerese, egyenlítői sugara pedig 24.764 km, ami majdnem négyszerese a Földének.

Felszíni gravitációja a Jupiter kivételével minden más naprendszerbeli bolygónál nagyobb, a nyomás pedig a föld felszíni nyomásának több tízmilliószorosa.
Ilyen körülmények közt a molekulák atomokra szakadnak, a szén gyémánttá áll össze, ami ekkora nyomáson és hőmérsékleten megolvad.

A Neptunusz légköre 80% hidrogénből 19% héliumból és 1% metánból tevődik össze.
Ez utóbbi okozza a bolygó jellegzetes kék színét, mivel elnyeli a fényt a vörös és infravörös tartományban.

A többi gázóriáshoz hasonlóan a Neptunusz is rendelkezik gyűrűkkel, melyek sajátos megjelenéssel rendelkeznek.
A gyűrűk összefüggő objektumoknak tűnnek, mint a többi óriásbolygónál, azonban feltűnő csomók, vastagabb és vékonyabb szakaszok váltakoznak bennük.

A Neptunusz légkörében az egyenlítővel párhuzamos sávokban erős szelek fújnak, továbbá nagy viharok és örvények is előfordulnak.
Az égitesten fújó szelek elérhetik a 2000 km/h-s sebességet, így ezek a legerősebbek a naprendszerbeli bolygókon uralkodó szelek között.
Mikor a Voyager a Neptunusznál járt, megvizsgálta a bolygó Föld-méretű Nagy Sötét foltját is, amit a szelek 300 m/s sebességgel nyugat felé fújtak.

A Neptunusznak jelenleg 14 holdját ismerjük, melyek köszül két legismertebb a Nereida, valamint az a Triton, amiről egy külön videót láthattok a jobb felső sarokra, vagy a kommentszekcióban található linkre kattintva.
A Nereidát 1949. május 1-én fedezték fel, a Neptunusz harmadik legnagyobb holdja, átmérője pedig körülbelül 340 km.
A Voyager–2 volt az egyetlen eszköz amely meglátogatta, és összesen 83 képet készített 1989. április 20. és augusztus 19. között.

A hold szokatlan pálya vagy azt valószínűsíti, hogy a Nereida egy befogott kisbolygó vagy objektum, vagy azt, hogy korábban egy belső bolygó volt, ami a Neptunusz legnagyobb holdjának, a Tritonnak a befogásakor lökődött ki onnan.

A BOLYGÓ, AHOL GYÉMÁNT ESIK AZ ÉGBŐL 💎

Zene / Music:

The Sky is on Fire - Ambient Music

top 5 magyar univerzum
top 5 magyar bolygó
top 5 magyar földönkívüliek
top 5 magyar neptunusz

#top5magyar #univerzum

свернуть