Miután több forrásból, az építkezésen dolgozó jószándékú munkásoktól, hobbi vasútfotósok videójából és az építkezésre rálátó szakemberektől is érkezett információ arról, hogy HASZNÁLT ÉS ROSSZ MINŐSÉGŰ KÖVET használtak fel nagy mennyiségben, személyesen is utánajártam a dolognak. Egyes helyeken kavicsot, cserepeket, építési törmeléket (!) is találtam az ágyazatban, de ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj, hogy jómagam is TÖBB HELYEN, NAGY MENNYISÉGBEN TALÁLTAM HASZNÁLT, ROSSZ MINŐSÉGŰ ZÚZOTTKÖVET, sőt, Kiskunlacházán JÁRTAM EGY OLYAN TELEPEN, AHOL A HASZNÁLT KÖVET KEVERHETTÉK a jó minőségű andezit kővel. (Itt a kisebb "normális" halom többszörösét találtam a használt kőből, amiben még látható volt a kővel együtt felszedett betonaljak maradványa is. Ott dolgozó munkások elmondása szerint ezen a helyen olyan eszköz is dolgozott, ami a két minőségű követ összekeverte, azonban ottjártamkor ezt már nem láttam.)
‼Mi ezzel a probléma (azon kívül, hogy Lőrincék pofátlanul sokat spóroltak, azaz csaltak)? Hát "csak" az, hogy ezen a pályán nem fognak hosszú ideig 160-al repeszteni a vonatok (bár a hírek szerint az ehhez szükséges
biztosítóberendezést sem tudják kiépíteni a kínaiak), hanem az eredetileg elvárhatónál jóval hamarabb lassújelekkel lesz tele a pálya (ahogyan azt már a MÁV-nál megszoktuk).
Szakértők elmagyarázták számomra, hogy a vasúti ágyazati kőanyagok minőségi paramétereit szigorú szabvány (MSZ EN 13450:2003 -Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz adja). Ez nem véletlen, ugyanis ezek a kövek adják megfelelő tömörítés után a stabil alapot a síneknek. A hangsúly a "megfelelő tömörítésen" és a "stabilon" van. A köveknek ugyanis kellően szilárdnak kell lenniük és "egymásba kell kapaszkodniuk". Attól függően, hogy milyen gyorsan fognak felettük közlekedni a vonatok, különböző minőséget állapít meg a szabvány, fontos a kövek szilárdsága, mérete, de a formája is. Azt nem nehéz belátni, hogy a kavics és az építési törmelék nem jól tömöríthető és nem stabil valami, de a nagy mennyiségben beépített használt kő is problémás: az időközben töredezett, elaprózódott és jellemzően lekerekedett kövek bekeverése a pálya idő előtti leromlásához fog vezetni.
Az általam gyűjtött köveket és készített helyszíni felvételeket megmutattam szakértőknek, akik szerint a csalás nehezen megkérdőjelezhető, ugyanakkor természetesen szükséges lenne akkreditált laborban végzett vizsgálatokra is. Ha találok olyan független intézményt, amely ezt elvégzi, ezt is meg fogom rendelni, de az ügyben természetesen feljelentést fogok tenni- bár a magyar ügyészséget ismerve ennek nincsen túl nagy jelentősége.
Amit még mindenképpen folytatni fogok, az a HASZNÁLT, 40 ÉVES SÍNEK ÜGYE. Korábban beszámoltam róla, hogy Kelebián a kitérőkbe ilyen vágányokat építettek be. Ez önmagában nem akkora probléma (bár látványosabb), mint a rossz zúzottkő, ugyanis a kitérő vágányokon nem kell 160-al száguldania a vonatoknak. Ezzel együtt nyilvánvalóan hamarabb fog elhasználódni, tönkremenni az állomási vágányhálózat. A nagy kérdés azonban az, hogy mi szerepelt az eredeti tervekben, azaz mit rendeltek meg Lőrincéktől. Ha a tervekben új sínek voltak, de negyven éves diósgyőri síneket pattintott be a gázszerelő, akkor az ugyanúgy szimpla csalás, mint a használt kövek esete.
Lázárék titkolózása sokatmondó. Először a minisztérium hatósági osztályától kértem a tervekbe betekintést, de ők azt hazudták, hogy nincs olyanjuk. A MÁV pedig egészen bizarr indoklással tagadta be a tervek bemutatását...
#vasút #magyar #hírek
#magyarország
