Magyar Nobel-díjasok
Lénárd Fülöp (1862-1947) - 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
Bárány Róbert (1876-1936) - 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért ("vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért").
Zsigmondy Richard (1865-1929) - 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért".
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.”
Hevesy György (1885-1966) - 1943-ban kapott kémiai Nobel-díjat "az izotópok indikátorként való alkalmazásáért."
Békésy György (1899-1972) - 1961-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat "a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért."
Wigner Jenő Pál (1902-1995) - 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az "atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért."
Gábor Dénes (1900-1979) - 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat "holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
Milton Friedman (1912-2006) - 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
Carleton Daniel Gajdusek (1923-2008) - 1976-ban kapott fiziológiai- és orvostudományi Nobel-díjat Baruch S. Blumberggel megosztva kurun végzett kutatásáért.
Polányi János Károly (1929- ) - 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
Elie Wiesel (1928-2016) - 1986-ban az "emberiség hírvivője"-ként kapott Nobel-békedíjat.
Oláh György (1927-2017) - 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért".
Harsányi János (1920- 2000) - 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért".
Kertész Imre (1929-2016) - 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
Karikó Katalin (1955-) 2023-ban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat kapott megosztva az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette.
Krausz Ferenc (1962-) 2023-ban kapott fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusok előállításában való tudományos munkásságukért, melyek az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatához szükségesek.
