"Versenyképesség - Belföldi kereslet és/vagy export” címmel konferenciát tartott a Világgazdaság üzleti napilap 2017. november 30-án, a Sofitel Budapest Hotelben. Moderátor: Nagy László Nándor, a Világgazdaság rovatvezetője.

Dr. Pana Petra, külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár - Külgazdasági és Külügyminisztérium a Versenyképesség a legfőbb cél címmel tartott előadást. Mint elmondta Magyarországon minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek gazdasági sikerek jegyében teljenek. A magyar kormány a jövőben is minden erejével azon lesz, hogy a lehetőségeket kiaknázva biztosítsa a sikerek feltételeit. Az export dinamikusan nő, a tavalyi 93 milliárd eurót túlszárnyalva rekordévet zárhat idén. A kormány által bevezetett intézkedések segítették a vállalkozásokat, ezek közül kiemelendő az adók csökkentése. A 2010-ben csőd közeli állapotból kellett újraéleszteni a gazdaságot, ami 2014-ben tartós növekedési pályára állt, és a 2017-es és 2018-as évek a kiugró növekedés időszaka lehetnek. A World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában idén 9 helyet lépett előre az ország, ami újabb pozitív visszajelzés vállalatvezetői szintről a hitelminősítők mellett.

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója - Csak az elhatározás kell, a bank majd finanszíroz. A vezérigazgató kiemelte, a magyar export 17 százalékát adják a kkv-k, jelenleg ezek egyötöde exportál, a foglalkoztatottak közel 70 százaléka dolgozik a szektorban. A belföldi kereslet és az export egyaránt fontos a versenyképességhez, a kettő együtt biztosítja a kkv-k sikerességét. Az Exim-portfólióban 84 százalék a kkv-ügyfelek aránya, a bank hitelállománya 860 milliárd forint, csak az idei évben 210 milliárd forintnyi exporttöbblet valósult meg a hiteleik nyomán. Az elmúlt két évben megduplázták a kkv-k ügyfeleik számát, 2017-ben 1125 cég volt az ügyfelük, a terveik szerint a 2021-es időszak végére az exportáló magyar cégek 50 százalékát szeretnék elérni.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója - Hálózat, eszköz, erőforrás című előadásában kiemelte: a cégeknek az export cél ország kiválasztásában segítenek, 4 kontinensen 43 kereskedőház működik, amelyek feltérképezik a magyar vállalkozások számára a külpiaci lehetőségeket. Mindezen túl 22 közép-európai regionális iroda nyújt segítséget a cégeknek, és 13 belföldi iroda működik. Októberben 400 millió forintnyi üzletet kötöttek meg a vállalkozások a kereskedőház közreműködésével. A régiós irodák megnyitása óta 4,5 milliárd forintnyi üzlet kötöttek az MNKH közreműködésével.

Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság igazgatója - Növekedéstámogató gazdaságpolitikáról beszélt. Az MNB legfrissebb adatai alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz. A munkaerő-piaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell, a bérekben azonban nagyobb az elmaradás, mint a termelékenységben. A kkv-k erősödése növelné az ágazati diverzifikációt, ami fontos versenyképességi érték.

Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója a Nemzeti versenyképesség és üzleti fejlettség témát fejtette ki. Mint hangsúlyozta az átfogó teljesítmény mutatók bár javulnak, de az ország a régiós versenytársakhoz képest le van maradva, ami mögött rendszerszintű és nem kormányokhoz köthető problémák állnak. Az MNB versenyképességi jelentése szerinte korrekt és objektív mutatókon alapul, de nem von le a versenyképesség alakulására átfogó következtetést. 2001-ben a WEF-listán még 29. volt Magyarország, de belátható időn belül a jelenlegi 60. hely nem fog változni. Igaz, az éves változásoknak nincs sok jelentősége, a mutató egy sávban mozog, amit évről évre véletlen tényezők befolyásolnak. Változást leginkább az intézményrendszer hatékonyságának javításával lehetne elérni.

Egerszegi Ádám, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese - Valósítsuk meg közösen a terveit - komplex banki megoldások növekvő vállalatok számára. Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan ügyvezetője - Új stratégia, új lehetőség. Jánoskuti Levente, McKinsey and Comapany.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.

свернуть