FELIRATKOZÁS A NAPI HANGZÓ BIBLIA CSATORNÁJÁRA: [ Ссылка ]
Ha még nem ismered Jézust, mint személyes Megváltódat (még nem tértél meg), kattints ide: [ Ссылка ]
Ha keresztény közösségbe szeretnél járni, a Napi Hangzó Biblia ezeket ajánlja:
Budapesten a Budapesti Autonóm Gyülekezetet ([ Ссылка ], [ Ссылка ])
Nyugat-Magyarországon a Veszprémi Keresztény Közösséget ([ Ссылка ])
Kelet-Magyarországon a Debreceni Szabadkeresztény Gyülekezetet ([ Ссылка ])
Ami ma az Újszövetségben történik, példaértékű mindannyiunk számára. Példaértékű, mert szól a bátorságról, a hitről és a tántoríthatatlan kitartásról. Mit tettek ma az apostolok? Ugye a tegnapi napon kiállt Péter az emberek elé, elkezdte hirdetni az evangéliumot és a nagy euforikus öröm után (ami egyrészt a Felházban érte őket Pünkösdkor, másrészt pedig amikor a koldus meggyógyult) , következett a letartóztatás és a börtön. A hullámhegyről, a nagy örömből hirtelen a zárka hideg valóságába érkeztek az apostolok. Erről Jézus már korábban beszélt: ha valaki felvállalja hittel és teljes meggyőződéssel az Ő nevét, ne számítson arra, hogy a vezetők vagyis a hatalom mindenkori birtokosai repesni fognak az örömtől Jézus Krisztus nevének a hallatán.
Az apostolok tudták ezt, de azt is tudták, hogy az Úr nagyobb azoknál, mint akik a hatalomban vannak. Ezért Péter ismét Szent Szellemmel betelve válaszol a vezetőknek és kijelenti, hogy egész Izrael népének meg kell tudnia, hogy a gyógyulás a Názáreti Jézus Krisztus, a Messiás nevében és hatalma által történt. Ő az, akit a vezetők, illetve Izrael népe keresztre szegezve megölt, de akit Isten feltámasztott a halálból.
Tehát ezzel Péter egyúttal az evangéliumot is hirdeti és a vezetőknek ez felettébb nem tetszik. Most még csak az első “körnél” tartunk, megfenyegetik őket, ennél majd még súlyosabb büntetések is lesznek a következő részekben. De az apostolok nem rettennek meg, hanem inkább összegyűlnek és egy szívvel-lélekkel kiáltanak Istenhez, méghozzá bátorságért. Miután befejezik az imát, még a hely is beleremeg, azaz földrengés támad.
Ezután azt olvassuk, hogy betöltötte őket a Szent Szellem, és továbbra is bátran hirdették mindenkinek Isten üzenetét. Tehát a Szent Szellemmel való betöltekezés után kimentek, bátorságot vettek, és tovább hirdették az embereknek azt, hogy a Názáreti Jézus Krisztus, akit ők keresztre szegezve megöltek, feltámadt a halálból és aki hisz benne, az örökké él. Ennyi a keresztény evangélium. Aki ezt hallva hisz a Názáreti Jézus Krisztusban, átment a halálból az életbe – nem kell ennél több.
Ezt követően pedig azt olvassuk, hogy az apostolok nagy erővel tanúskodtak az Új Jézus feltámadásáról és nem nagy „kenet”, hanem nagy kegyelem volt rajtuk. Ez nagyon fontos, mert ahogy korábban is beszéltem már erről, a „kenet” témakörében szerintem nagyon komoly tévtanítások vannak. Az apostolok cselekedeteiben sehol nem látjuk, hogy az apostolokon úgymond „kenet” lett volna, hogy ők lettek volna Isten felkentjei. Isten felkentje egy van az Újszövetségben, ez pedig a Názáreti Jézus Krisztus.
Itt ebben a részben is az szerepel, hogy a Szent Szellem erővel tett mellettük bizonyságot, rajtuk azonban nem kenet volt, hanem kegyelem. Tehát az, hogy valakin kegyelem van, attól még lehet rajta a Szent Szellem ereje is, de ez nem azt jelenti, hogy kenet van az illetőn. A kenetnek külön jelentése van a Bibliában: olajjal kenték fel a királyokat és sokan ma úgy értelmezzük átvitt értelemben, amikor a Szent Szellem olaja ránk árad, akkor kenetet kapunk. Természetesen ezt lehet így is érteni, és ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a Szent Szellemnek az olaja, a kenete rajtunk van, de ez nem az a kenet, ami Jézus Krisztuson van, mi nem úgy lettünk felkenve, mint akár Ő, akár a királyok.
Viszont hála Istennek, kegyelem rajtunk is van és a Szent Szellem ereje – csakúgy mint a mai részben az apostolokon – , meg tud rajtunk keresztül is nyilvánulni. Az apostolok ezzel követendő példát is adtak, hogy egyrészt menjünk ki, ne féljünk hirdetni Isten országát, a feltámadást, az evangéliumot és ne számítsunk arra, hogy mindenki tárt karokkal vár. Viszont imádkozzunk bátorságért és álljunk elő minden időben az evangéliummal.
Érdemes belegondolnunk abba, hogy az ismerőseink között hány olyan ember van, akiből keresztény lehetne. Sokan mi is pogány háttérből jövünk, de volt egy pont az életünkben, amikor a Názáreti Jézus Krisztus megszólított és így a kihívottak közösségéhez, az eklézsiához kezdtünk tartozni, és elkezdtünk növekedni a kegyelemben, majd az Úr tanított bennünket az Ő beszéde által. Rengeteg olyan ember van a baráti körünkben is, akikhez szólna az Úr, ha felnyitnánk a szánkat, ezért erre biztatok és bátorítok mindenkit.
