Máté Gábor az 56-os forradalmat követően még gyerekként emigrált Kanadába, ahol azóta is orvosként dolgozik. Felfogása szerint a testet és a lelket nemcsak a diagnosztikában, de a gyógyászatban is szerves egységként kell kezelni. Meggyőződése, hogy a függőség csak egy tünet, amelynek kiváltója leggyakrabban valamiféle gyerekkori trauma. Ebből adódóan a pillanatnyi kielégülést nyújtó függőség bár mind az egyénre, mind a környezetére nézve káros, mégis érthető próbálkozásnak tekinthető a lelki fájdalom enyhítésére.
Mindezen túl stresszről, betegségről, sikerről, kudarcról és az önértékelésről is beszélgetett vele Fáber Ágoston és Czabán Samu.
