Szalmaláng (Egy nagy szerelem) - Kovács Kati énekel

Faiella - Vándor Kálmán szerzeménye

Távol, távol a fénytől.
Mint a tenger a csillagos égtől.
Élek, élek nagy csendben,
Mint a fűszál egy eldugott kertben.
Derűs nyugalom, ez lett a párnám,
Tudom senki se, senki se vár rám.
Régi vágyak már messze járnak,
Híres nagy szerelmünk hol van már?

Szalmaláng!
Csak ennyi volt és semmi más.
Szalmaláng!
Mely ellobbant és nincs parázs.
Nem marad más,
Csak egy halk, fura szívdobogás,
Az is elmúlik mint a varázs,
Megy tovább az élet, és feledlek Téged...

Nyílnak, nyílnak a rózsák.
De az illatot máshova szórják.
Nézem, nézem a fákat,
Amint százan is egymaguk állnak.
Ilyen egyedül, így vagyok én is,
De a nyugalom megéri mégis.
Olykor némán, még meg-megkérdem:
Miért nem búcsúztál el tőlem szépen?

Szalmaláng!
Csak ennyi volt és semmi más.
Szalmaláng!
Mely ellobbant és nincs parázs.
Nem marad más,
Csak egy halk, fura szívdobogás.
Az is elmúlik mint a varázs,
Megy tovább az élet, és én feledlek Téged...

свернуть