Amikor Bodnár László ballagási beszédébe beemelte Őze Lajos kb. 40 éve elmondott beszédének néhány gesztusát és gondolatát, akkor tulajdonképpen az idézés technikájával élt, és ezzel, többek között, életre keltette kulturális-szellemi hagyományunk egyik remek szövegét. Az Őze-beszéd idézése éppen tájékozottsága, műveltsége és érzékenysége fokmérője, hiszen arról vall, hogy milyen típusú mintákból, példákból vesz mértéket saját gondolkodása számára. Bodnár László nem bekopizta az „Őzét” a saját szövegébe, tehát nem illusztratív és dekoratív elemként használta a mintát. Az idézett részek Laci szövegteremtő kreativitásához idomultak, és azonnal„bodnárlacisodtak” a bazilika ünnepi terében. Így a beszéd nemhogy nem „plágium”, hanem nagyon is kifinomult poétikai és retorikai érzékenységről tesz tanúbizonyságot.
