''Vikingek: új megvilágításban a harcos nép

Mindenki hallott már a vikingekről. Ők voltak a „harcos nép”, akik óriási hatással voltak Európa különböző részeire. Híresek és hírhedtek voltak arról, hogy végig tombolták magukat a kontinensen: gyilkoltak, erőszakoskodtak és mindent elloptak, amit mozdítani tudtak. Most viszont új oldalukról ismerhetjük meg őket a Viasat History-nak hála, amely a márciusban útjára indítja a Viking Szezon nevű programsorozatát, melynek keretében két új dokumentumfilm is bemutatkozik Vikingek: Az igaz történet és Vikingek: Az elveszett királyság címmel. Cikkünkben bemutatunk néhányat ezen két új doksi felfedezései közül.

Nem, a vikingek nem a semmiből jelentek meg a 8. század végén

A történelem szerint az úgynevezett viking korszak a 8. század végén – egészen pontosan 793-ban vette kezdetét, amikor a vikingek megtámadták az angliai Lindisfarne szigetét. Megerőszakolták és legyilkolták a szigetlakókat, vagyonaikat elhurcolták, és a következő 300 évben tovább űzték ezt a „hagyományt”. Senki sem hallott róluk vagy találkozott velük ezelőtt – de tényleg így történt? Tényleg csak úgy felbukkantak volna a semmiből? A kép ennél sokkal árnyaltabb. Mivel a vikingek nem készítettek feljegyzéseket a múltjukról, a történészek sok-sok éven át csak megtippelni tudták azt, hogy a viking korszak mikor vette kezdetét – ezért is kötötték Lindisfarne-hoz –, de ez néhány éve megváltozott.

1852-ben egy viking hajó romjaira bukkantak egy nagy kőhalom – egy sír – mélyén a norvégiai Borre-ban. Páncélok, fegyverek, lovak maradványai, lószerszámok, ezüst és arany vette körül a hajót – már akkor nyilvánvaló volt, hogy egy gazdag ember vagy klán hajóját találták meg. A korát viszont csak másfél évszázaddal később, a mai kor technológiája segítségével tudták megállapítani, és a kutatók bizony azzal a felismeréssel szembesültek, hogy a sír 793-ban már több évszázados volt. Egy gazdag ember hajóját temették el itt jóval azelőtt, hogy a vikingek elkezdték volna kifosztani a környező országokat. Tehát a skandinávok hatalmi kultúrája már évszázadokkal a viking korszak beköszönte előtt létezett.

Az elmúlt évek során újabb és újabb bizonyítékok kerültek elő, melyek azt bizonyítják, hogy a vikingek már a 8. század vége előtt is prosperáltak. A leletek piacok és kereskedelmi központok létezésére mutattak rá, volt, ahol szénégető gödröket találtak, máshol a vasgyártás nyomaira bukkantak. Mindenféle eszközöket találtak a mindennapos használati tárgyaktól a luxuscikkekig, amikkel a vikingek kereskedtek. A harcos nép egy egész kereskedelmi hálózatot működtetett, és a különböző piacokat nem egyszerű utak, hanem hajóutak kötötték össze, amik olyan folyókon vezettek át, melyek közül néhány mára teljesen eltűnt. A vikingek egy virágzó közösségben éltek jóval azelőtt, hogy megjelentek volna Anglia partjainál.

A rabszolgaság intézménye népszerű volt a köreikben

A vikingek hamar rájöttek, hogy a rabszolgakereskedelem igen nyereséges üzlet, ezért számos klán erre szakosodott. A rabszolgák olcsó munkaerőt jelentettek a mezőgazdaságban, az ipari termelésben és az építkezésben. Még szép, hogy kereskedtek velük. De mivel ezekről sem maradt fenn írásos feljegyzés, elég nehéz behatárolni, hogy is zajlott pontosan a rabszolgakereskedelem Skandináviában. Ugyan találtak vasbéklyókat és láncokat, de ezek korát elég nehéz volt megállapítani és az sem biztos, hogy rabszolgákon alkalmazták őket. Szóval máshol kellett bizonyítékot keresni a rabszolgakereskedelemre.

Nagyjából akkor, amikor a vikingek elkezdtek fosztogatni Britanniában, Írország partjait is elérték. 841 táján már le is telepedtek a szigetországban, és egy mély vizű, védett természetes kikötőben létesítettek kereskedelmi központot. Ide kezdték el összegyűjteni a portyák során elfogott embereket. Az ír feljegyzések számos bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy a vikingek embereket ragadtak el az otthonaikból. A 830-as, 40-es években még csak egy-egy embert ejtettek foglyul, a későbbiekben viszont rendesen felbátorodtak. Az egyik leglátványosabb esett 895-ben történt, amikor megtámadták Armaghot, az egyik legjelentősebb ír vallási központot, és 710 embert elhurcoltak. Volt úgy, hogy váltságdíjért cserébe raboltak el embereket, miután rádöbbentek arra, hogy jövedelmezőbb valakit egy pénzösszegért elengedni, mint elszállítani egy távoli rabszolgapiacra. Sőt, volt, hogy fejvadászként alkalmazták őket..."

свернуть