Megjegyzés: A fejezet 19. versének utolsó mondata így szól:
"Ezzel Jézus azt jelentette ki, hogy minden étel "tiszta", vagyis megehető. " Ez a mondat az eredeti szövegben nem szerepel, ezért nem olvastam fel.
Bevezető Márk evangéliumához
Márk evangéliuma az Újszövetség második könyve.
Márk, Jézus tágabb tanítványi köréhez tartozott, valószínűleg szemtanúja volt az eseményeknek. A könyv eredeti címe szó szerint: Evangélium Márk szerint. Feltehetőleg i.sz. 40-70 között íródodott.
Az evangélium görög szó, melynek jelentése: jó hír, örömhír.
Márk evangéliuma a legrövidebb az evangéliumok között, de a legmozgalmasabb cselekményű. Bizonyságot tesz Jézus földi életéről és szolgálatáról rövid tömör leírásban, amely különösen "Jézus személyiségének erejét és cselekedeteinek hatalmas voltát érzékelteti."
A könyvhöz kapcsolódó információk:
Keresztelő János a felolvasott fordításban "Bemerítő János" étele a pusztában sáska volt. (1,6)
Az akrisz görög szó sáskát jelent, de "az evangélium keletkezése idején azonban valószínűleg más jelentése is volt. Ókeresztény irodalmi források szerint a szentjánoskenyérfa nagy tápértékű termését fedi itt az akrisz szó, amely Palesztínában a szegények eledeleként volt ismert. Európában Keresztelő Jánosról kapta nevét a fa."
A mustármagról szóló példazatban "nem a nálunk termesztett fehér mustárról van szó, hanem palesztinai rokonáról, a fekete mustárról. Mákszemnél kisebb magvai valóban a legkisebbek a Palesztinában akkoriban termesztett növények magvai közül. Palesztina kedvező éghajlati körülményei között gyorsan bokorrá terebélyesedik, tövétől dúsan elágazik e lágy szárú növény, és 3-4 méteres magasságot is elér...Karvastagságú, elfásodó törzséből 5-8 cm átmérőjű, erős ágak indulnak ki, melyeket sűrű lombozat takar, ezért a növény kiválóan alkalmas madárfészkek építésére is. "
A kézmosás szertartásánál "az étkezés előtti kézmosás nem egészségügyi, hanem rituális előírás volt a Jézus korabeli zsidóság körében (miként a mai vallásos zsidóknál is). Valószínű, hogy az étkezés előtti imádság miatt alakult ki ez a hagyomány. Az ószövetségi időkben ugyanis feltartott kézzel imádkoztak. Márpedig Istenhez csak tiszta kezeket lehet felemelni, és a rabbinikus hagyomány ezt szó szerint értelmezte. Aprólékos előírás határozta meg azt is, hogy mennyi és milyen vízben, milyen körülmények között kell elvégezni a kézmosást."
A hozsánna kiáltás eredetileg Istenhez intézett segítségül hívás volt, később pedig örvendező Isten-dicsőítés kifejezésére szolgált. Ennélfogva közvetve Jézus Istenségére is utalt. Zsolt 118,25 kezdete a héber szövegben "anná Jahve hósija ná" (magyar fordítása a Károli-Bibliában: "Ó Uram segíts most!"), innen származik a hozsánna. Szó szerint tehát ezt jelenti: /Uram/segíts (ments meg, szabadíts meg) most!"
Végül egy fontos tudnivaló!
Azért választottuk az egyszerű fordítású (EFO) Bibliát a felolvasáshoz, hogy mindenki számára érthető legyen. Viszont ebben a fordításban a Szentlélek isteni személy nevét Szent Szellemnek fordították. Az ember lelke, pszihéje és az Isten Lelke külön szó a héberben és a görögben is. Ezért hogy meg legyen különböztetve a magyarban is, a szellem szót használják.
Ez azért nem szerencsés, mert a szellem szó magyarul kísértetet jelent vagy azt is jelentheti, hogy az ember szellemi képességei, tevékenységei.
Számomra is nagyon idegen a Szent Szellem kifejezés, ezért maradnék a hagyományos Szentlélek szónál az adott szöveg olvasásakor.
A tudnivalók forrása és idézetek:
Vankó Zsuzsa - Reisinger János: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához
Biblia Részletek, Spalding Alapítvány Biatorbágy 2017
