#hangoskönyv #magyarirodalom #feketeistvan

Itt íratkozhatsz fel:
[ Ссылка ]

Fekete István (1900 Gölle-1970 Budapest) mezőgazdász és népszerű író.
Úgy gondoltam irodalmi életművének bemutatásával indítom ezt a topicot. Sok vadászíró és elbeszélő közül lehetett volna választani, a választás aktualitását az az ellentmondás adja, hogy bár az egyik legolvasottabb ifjúsági írónk, irodalmi munkásságát csak utóbb, civil kezdeményezésre kezdik értékelni- hosszú kényszer- elhallgattatás után. Történt ez annak ellenére, hogy magyar nyelven közel 9 millió példányban adták el műveit, melyek tizenkét ország tíz nyelvén is olvashatók: utóbb még oroszul is...
Élete és művei a természethez, a falu, a vidéki Magyarország, főképp Somogy vadban gazdag természeti tájaihoz és társadalmának életéhez kötődnek.
A falusi tanító fia kezdetben kereskedelmi iskolába jár, majd rövid frontszolgálat után mezőgazdász diplomát szerez, de az írás mindennél jobban érdekli. Kezdetben gazdatiszként a vadászatról, vadgazdálkodásról, halászatról ír, sikerei azonban 1936-ban egy irodalmi pályázat megnyerésével indulnak (A koppányi aga testamentuma), melyet 1940-ig állattörténetek és kisregények (pl. Csi) és Kisfaludy társasági tagság követnek. 1939-ben jelenik meg több kiadásban Zsellérek című műve, melyben a falusi vörösterror eseményeiről ír- és ezzel 1945 után tiltólistára kerül, sőt egy AVH kihallgatást követően az autóból kidobva törött bordákkal és fél szemére megvakulva szedik össze... Rövid írásai sokáig csak egyházi folyóiratokban tudnak megjelenni, keresztény íróként könyvelik el, munkája sokáig nincs.
Ekkor tájt kezdi írni állattörténeteit (1955 Kele, Lutra 1957 Tüskevár, Bogáncs, 1959 Téli berek. A 60 as évek közepe táján jelenik meg a Vuk, 21 nap, Hu, Csend, Kittenberger Kálmán élete, és közben és ezután számos erdei-mezei barangolásról, vadászatról írt kisregény és elbeszélés. Bár a Tüskevár után 1966-ban József Attila díjat kap, neve a magyar írók lexikonában sem szerepel...

свернуть