Volt nekem egy fehérszárnyú - László Imre énekel

Eisemann Mihály - Füredi Imre szerzeménye

Volt nekem egy fehér szárnyú bóbitás galambom,
Vállamra szállt, úgy szólt hozzám turbékoló hangon.
Tenyeremből etetgettem, a szívemen melengettem,
Becézgettem, ölelgettem, hiszen úgy szerettem!
Lenne csak egy ilyen kedves, szelíd szavú párom,
Én lennék a legboldogabb ezen a világon!

Nem vagyok én hányaveti, sosem voltam részeg,
Amiért én imádkoztam egy kis galamb fészek.
Aranylóca, selyempárna, kicsi asszony csókkal várna,
Mindig a nyomomba járna: ez a lelkem álma.
Lenne csak egy ilyen kedves, csendes szelíd párom,
Én lennék a legboldogabb ezen a világon!

свернуть