Kodály Zoltán 1947-ben zenésítette meg Bodrogh Pál Siratóének című versét. A második világháború utáni Európa épp elkezdte újraépíteni magát, miközben a világégés borzalmait is el kellett kezdenie feldolgozni. Kodály fájdalmasan őszinte és érzelemgazdag kompozíciója végén életműve talán egyik legszebb Codáját írta meg, melyben a mély gyász depressziójából egy apró, de annál bíztatóbb reménysugárként gyullad fel a műzáró C-dúr akkord.
lisztferenckorus.hu
facebook.com/VLFKhivatalos
instagram.com/vlfkhivatalos
