Napjainkra ismertük fel, hogy a közeli világűr tele van kisebb-nagyobb
repülő sziklákkal, amelyek időről-időre a Földbe csapódnak. Az egy
méternél kisebb kozmikus sziklákat meteoroidoknak, az ennél nagyobbakat
kisbolygóknak hívjuk. A legnagyobb energiájú, Föld által elszenvedett becsapódás a Hold kialakulásához vezetett.
A főöv kisbolygóit 1801 óta ismerjük, a külső Naprendszer jeges rezervátumaiban keringő égitestek közül pedig a Plutot ismertük meg elsőként - hasonmásait az elmúlt két évtizedben kezdték nagy számban
felfedezni. A meteorok egy része a Föld pályájához közel keringő üstökösökből származnak - ezek anyaga is, végső soron, a jégrezervátumokból származik.
Kiről lehet elnevezni egy kisbolygót? És egy üstököst? Hová menjünk, ha becsapódási krátert akarunk látni? Mit láttak a dinoszauruszok, mielőtt kihaltak? Ezeket a kérdéseket is érintjük ebben az előadásban.
