Solymár - Alsó-Jegenye-völgy - Rózsika-forrás - Millenniumi-rét - Solymár vára - Alsó-patak-hegy - Millenniumi-rét - Rózsika-forrás - Alsó-Jegenye-völgy - Solymár körtúra cc 6 kilométer + solymári bányató.

Kirándulásunk érdekessége, hogy a gyönyörű környezetben, 3 km belül vár, vízesés, rét a piknikezésre, csordoló patak, temérdek híd, csodás erdő, madárcsicsergés, szurdokvölgy, "mászófal" is található.
A Budai-hegység legnagyobb vízesését, a kacskaringós, tiszta vizű Paprikás-patak 4-5 méter magas sziklalépcsőjén találjuk. Kedvelt fotótéma, a patak 5 méter magasból lezúduló vízesése. A csillogó vízoszlop egy tavacskába torkollik, amely hol csendes csörgedezik, hol sebesen folyik, a kis tocsogókká duzzadó, lábmasszírozós részei pedig ellenállhatatlanul vonzzanak engem tavasszal-nyáron és ősszel, hiszen a sok-sok kilométer után felfrissíti megfáradt lábacskáimat.

Ki gondolta volna, hogy pár lépésre van egy másik, kisebb vízesés is és mellette egy félkör alakú fal maradványára bukkanunk. Amikor ott állunk, nem is gondolnánk, hogy e vadregényes környezetben 80 évvel ezelőtt, a két világháború között Sziklafürdő volt. A környezetet elnézve, amikor a sziklák között emberek lubickoltak elég menő, idilli lehetett... Az 1930-as években egy solymári körzeti orvos kezdeményezésére épült. 1944-ben még működött, a II. világháborúban sajnos lerombolták.



Visszatérve az ösvényre néhány száz méter múlva a dolomitsziklákon tehetjük próbára egyensúlyképességünket... A hangulatos erdei pihenőhely és az újabb fahidacska után a szépen kiépített Rózsika-forrás oltja szomjunkat. Vize nincs bevizsgálva, de Nekünk a Jóisten teremtette víz nem okoz eü problémákat, ezért itt is megvendégeltük vele magunka.

A vizet öntő nőalakot formáló szobrot Rumán Sándor szobrászművész készítette. A patakocska kíséretében a már rügyező fák ágai között kacéran esik az eső, mint egy vízzuhatag. Az üdezöld erdei aljnövényzetet lila, fehér, sárga virágok színesítik. Az ösvény végén kinyílik a szurdokvölgy, egy tágas, tisztásra, a Millennium-rétre.

Kirándulásunkat folytatva a Mátyás-dombon épült solymári várromhoz egy a rövid, de meredeken felkaptattunk. Jó kilátás nyílik Solymárra, a Pilis-tetőre és a Visegrádi-hegység domborulataira. A kővár építése 14. század közepére tehető. Nem feledkeztünk meg a posztumusz Solymárért kitüntetésben részesített Valkó Arisztidről, aki amatőr régészként egyedül ásta ki a várat a leventék segítségével. Nemcsak kiásta a várat, hanem a történetét is feldolgozta. Tőle tudjuk, hogy a solymári várat, ami egy vadászkastély volt eredetileg, nagy valószínűséggel Lackfi István főúr építtette. Hatalmas kiterjedésű birtoka volt, 7 vára – köztük a solymári – és óriási befolyása. A vár egyik tulajdonosa volt Zsigmond király felesége, a Cillei Borbála. Hunyadi János is birtokolta néhány évig később Mátyás király tovább adományozta. A mohácsi csata nem kímélte a várat, az erőd teljes pusztulása a Buda eleste után következett be.

свернуть