RICHARD DEHR - TERRY GILKYSON - FRANK MILLER - REMÉNYI GYENES ISTVÁN ..

Zöld volt a mező, színes a rét,
Ház ült a völgyben, és kék volt fent az ég.
Hófehér felhőkkel, játszott a fény,
Csillagot vetett, a patakok vizén,
Lenn ahol kószált egy pár, te, meg én.

Sárgult a mező, szürke a rét,
Száz nehéz felhőtől sötét lett az ég
Jéghideg szellő száll álmok ligetén,
Éjszínű ruhát ölt patakon a fény
Lenn, ahol kószált egy pár, te meg én.

Szóljon az ég, hogy mért van ez miért?
Merre szöktél előlem, merre és kiért?
Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.

Várom a napot, míg visszatérsz,
Nem lehetsz boldog, míg társad nélkül élsz.
Él még az emlék, a távol ködén,
Zöld lesz a mező, és visszatér a fény,
Jár majd a mezőn egy pár, te meg én.

Szóljon az ég, hogy mért van ez miért?
Merre szöktél előlem, merre és kiért?
Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.

Várom a napot, míg visszatérsz,
Nem lehetsz boldog, míg társad nélkül élsz.
Él még az emlék, a távol ködén,
Zöld lesz a mező, és visszatér a fény,
Jár majd a mezőn egy pár, te meg én.

свернуть