Szeptember 8. Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe
Ünnepi evangélium Mt 1, 18-23
Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől.
A férje József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.”
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: „Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten.” Ezek az evangélium igéi.
Mária születésének körülményeiről és idejéről nem tudósít bennünket a Szentirás. Egy II. század végén keletkezett irat, a Jakab apostolnak tulajdonított „evangélium”, szól Mária szüleiről, Mária születésének körülményeiről.
Jeruzsálemben, a Beteszda-tó mellett (Jn 5, 2), a négyszázas években templomot emeltek Szent Annának, Mária hagyomány szerinti édesanyjának a tiszteletére. Ennek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. Innét terjedt el ez az ünnep. Ez a nap tehát nem Mária születésnapja, hanem Mária születésének az ünnepe. Azt ünnepeljük, azért adunk hálát, mert az Isten nekünk adta Máriát.
„Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat igazzá tette, akiket pedig igazzá tett, azokat meg is dicsőítette.” (Róm 8, 30) – hallhatjuk Pál apostol szavait a mai szentleckében. Ez teljes mértékben megvalósult Mária esetében.
Isten a teremtés kezdete óta készítette elő azt, hogy belépjen a teremtésbe. Az Isten részt akart vállalni – mert Ő a „Szeretet” (1Jn 4, 8) –, és Jézus Krisztusban részt is vállalt, emberi sorsunkból. Krisztus Urunkat pedig Mária által adta nekünk az Isten. Ezért tiszteljük Jézus Krisztus édesanyját. Mária-tiszteletünk a bibliai ige megvalósulása: „mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék” (Lk 1, 48).
Máriát az Isten előre kiválasztotta arra, hogy Fiának az édesanyja legyen. Isten különleges módon készítette fel Máriát erre a hivatásra. Ezt vallja a katolikus hit a „Szeplőtelen Fogantatás” hittételében, vagyis abban, hogy az Isten Máriát eleve megóvta minden bűntől. Mária pedig igent mondott erre a hivatásra, nem csupán az angyali üdvözletkor (Lk 1, 26-38), hanem egész életével. Így vált igazzá. Katolikus hitünk szerint Mária megdicsőült; egész lényével, testével-lelkével a mennyországban van.
A mai ünnepen Krisztus Urunk édesanyjáért adunk hálát. Isten Máriában példaképet; a hívő, az Istenre hagyatkozó ember példaképét adta nekünk. Ám ennél nagyobb ajándékot is kaptunk Mária személyében. Mária az Istennél imádkozik értünk. Máriának ezt a közbenjáró szolgálatát tapasztalja meg mind az egyes hívő, mind pedig az egyház egész közössége.
Isten nemcsak Máriát választotta ki. Isten minden emberre számít. Ha mi is a hit útján járunk, amelyen Mária is járt, bennünket is kísér és támogat az Isten. Mert Isten nem felettünk uralkodik, hanem Jézus Krisztus, Mária Fia által, „velünk az Isten” (Mt 1, 23). Ámen.
A festmény Andrea di Bartolo (1389-1428) itáliai művész alkotása.
