Shepy - Egyszer volt, hol nem volt...

Verze 1:
1. Egyszer volt, hol nem volt, talán nem is volt olyan régen,
2. Hogy a kopasz gyerek, kint a spanokkal focizott a téren,
3. Réten szedtek virágot, majd aludtak a fűben,
4. Akkoriban még örömüket lelték egy biztosítótűben,
5. Együtt lógtak suliból, nem heccből, csakúgy buliból,
6. Minden nap így történt, majd kezdték ezt is újból,
7. De változnak az idők, ahogy megváltoztak ők is,
8. Jöttek a csínytevések, új haverok, és persze a nők is.
9. Emlékszem, hogy együtt rúgtuk árokba a kukát,
10. Hogy együtt tanultuk, majd idővel toltuk a sok karikát,
11. Aztán szilveszter éjjel, együtt estünk széjjel,
12. Néztünk egymásra, elködösült ritka gyökér képpel,
13. Az egészet egymásnak jobbfeleként alkottuk,
14. És a másik szavát mindig szent dolognak tartottuk,
15. Így lettek spanokból haverok, majd haverokból barát,
16. Ez az aranynál is többet ér, mert több mint 24 karát.


Refrén:
(2x)
Voltak, kik elestek, és voltak, kik fent maradtak,
Volt, ki megbecsült, de akadt olyan is, hogy le se szartak,
Volt, hogy együtt sírtunk, és sokat együtt nevettünk,
De barátságunkat nem helyettesíti senki helyettünk.

Verze 2:
1. Több száz embert fordult meg a saját köreimben,
2. De csak néhány osztozott meg szerény könnyeimben,
3. Örömömben, mert sírtam, de legtöbbször csak nevettem,
4. Nem köptelek le akkor sem, mikor Te hamuztál felettem,
5. Szomorúnak kéne lennem? Vagy lennék inkább boldog?
6. Hogy egy kis ideig velem voltál, de a rossz mégis ellopott,
7. Elkapott, messze vitt tőlem, hallasz még felőlem,
8. Hisz utolérlek úgyis, hiába, nem menekülsz el előlem!
9. Vitákból veszekedések, mik verekedést szülnek,
10. Ebből adódik, hogy a spanjaim még most is otthon ülnek,
11. Ki azt mondja, az élet vicc, az gondoljon a poénra,
12. Mert az élet nem olyan, mint egy megkopott karóra,
13. Amit felcsatolsz a karra, nem úgy, mint egy barátot szokás,
14. Aki lehet, első szóra ugrik, de ha baj van, jön az oltás,
15. Igen, tudom, volt, hogy gyengék voltunk egy (nagy) harcra,
16. De emlékezz már, Tesó, volt, hogy földről álltunk talpra!

Refrén:
(2x)
Voltak, kik elestek, és voltak, kik fent maradtak,
Volt, ki megbecsült, de akadt olyan is, hogy le se szartak,
Volt, hogy együtt sírtunk, és sokat együtt nevettünk,
De barátságunkat nem helyettesíti senki helyettünk.

Verze 3
1. Egyszer volt, hol nem volt, ahol a kurtafarkú malac túrt,
2. Ott, ahol Anakin Skywalker legyőzte a Sith Nagyúrt,
3. Ha szemet szúrt, hogy eddig egy árva szót sem értesz,
4. A lényeg az lenne, amit egy jó barát a másikért tesz,
5. Kérdezhetnéd tőlem, hogy miért olyan nagy lényeg ez,
6. Mert olyan bizalmat ad, mit egy barátság nem nélkülöz,
7. Azaz egy mindenkiért és most már mindenki egyért,
8. Közénk fogadunk Téged, haver, mint egy igazi Testvért!
9. Jobban mondva, nem vagyok én semmi jónak elrontója,
10. Csak ezt dobta a gép, és lettem önmagamnak szóhozója,
11. Ez nem szimplán arról szól, hogy másokat gyűjts magad köré,
12. Az igazat mondd inkább, és láss a kusza sorok közé,
13. Félek, hogy nem értetek, kiknek szól, kiállok értetek,
14. Nem kértetek, én itt leszek mindig, csak előre nézzetek,
15. Mert minden mondat mögé már-már tanulság van téve,
16. Kedves kis mesémnek sajnos most már tényleg itt a vége!

Refrén:
(4x)
Voltak, kik elestek, és voltak, kik fent maradtak,
Volt, ki megbecsült, de akadt olyan is, hogy le se szartak,
Volt, hogy együtt sírtunk, és sokat együtt nevettünk,
De barátságunkat nem helyettesíti senki helyettünk.

свернуть