ZENE: LJAY
SZÖVEG: LJAY
MIX/MASTER: LJAY

FACEBOOK:
[ Ссылка ]

INSTAGRAM:
[ Ссылка ]

eredetiljay@gmail.com

SZÖVEG:

Refrén

Tanultam a hibákból, a rosszból okultam,
Sokszor rábasztam, de mindig boldogultam.
Elveszek a tömegben, de a sok közül egy vagyok,
Aki, hogy rendes gyerek legyen, minden rosszat eldobott.

Verze 1.

Mikor a szürke eget nézem, eszembe jut minden,
Amit gyerekfejjel a világról mindig rosszul hittem.
Magamban merengek, hogy mégis mire vittem,
Én a szabad ég alatt vagyok, míg a tesók a sitten.
A balhék jöttek és mentek, egy csomót vittem el,
Mikor azt mondtam ártatlan vagyok, senki se hitte el.
Megtanultam, mindenki azt nézi mit teszel,
De mikor szükséged lenne bármire, senki se felel.
Csóró gyerek voltam, kellett a zsé,
A magamfajta csak egy módot ismer erre, ez a tré.
Pakold a zöldet, zsákolom, viszem, hogy pénz legyen,
Arról álmodtam, hogy ahová nyúlok, ott csak lé terem.
Nem lettem menő gyerek, pénz helyett bilincset kaptam,
A levegőt szedtem hevesen, nyakig a szarban.
Rám tette a bélyegét az utca mocskos világa,
Hogy rendes ember legyek, ezért küzdök, lehet hiába...

Refrén

Tanultam a hibákból, a rosszból okultam,
Sokszor rábasztam, de mindig boldogultam.
Elveszek a tömegben, de a sok közül egy vagyok,
Aki, hogy rendes gyerek legyen, minden rosszat eldobott.

Verze 2.

Sikerült talpon maradnom, nem lettem csavargó,
Mint sok spanom, kiket szétcseszett a szesz, meg a narkó.
Küzdöttünk vállvetve, tudtuk, hogy senki se véd meg,
Öt emberről úgy gondoltuk, ellenünk semmit nem érnek.
Kaptuk a sallerokat, nem voltunk kemények,
De felálltunk, ha hallottuk, hogy rólunk rosszat beszélnek.
Teltek az évek és én a rossz útról letértem,
Ennek köszönhetem, hogy a huszonkettőt meg értem.
Most, hogy visszanézek, csodálok, de megvetek,
Mindent, amit azért tettem, hogy menő gyerek legyek.
Akkor kellett volna pofán köpnöm magam keményen,
És élni inkább jó gyerekként, leszarni, ha szegényen.
Most, hogy tudod honnan jöttem, gondolkozz a mesémen,
Csak azért küzdök, hogy a szavam sok emberhez elérjen.
A múlt nem érdekel, azt lezártam már régen,
És remélem látja ezt édesanyám az égben...

Refrén:

Tanultam a hibákból, a rosszból okultam,
Sokszor rábasztam, de mindig boldogultam.
Elveszek a tömegben, de a sok közül egy vagyok,
Aki, hogy rendes gyerek legyen, minden rosszat eldobott.

Verze 3.

LJay vagyok, a huszadik nincstelen a street-en,
Azért nincsen semmim, mert semmit sem adnak ingyen.
Harcol a faszom, fáradt vagyok, szar a szembeszél,
Én kimondom a tényeket, amikről senki se beszél.
Senkinek néznek, a formámat folyton átbasszák,
Mert nem vagyok hajlandó elsikálni más szarát.
A rothadó világ bűze forgatja a belemet,
A tetves utca csinált belőlem is tróger gyereket.
Mocskos embereket látok élni kirányként,
Az isten is süket kajak semmit sem ad az imámért.
A patkányok a javakért, én jobb életért küzdök,
De semmi haladás, csak a gondokban fürdök.
Csavargóként dobom el a szépre gondolt holnapot,
Szívom a rohadó világ bűzét, rosszul vagyok.
Tiszta lélekkel tesó a mocsok közepén,
De nem lehetek csicskavári, mert az élet kőkemény.

Refrén:

Tanultam a hibákból, a rosszból okultam,
Sokszor rábasztam, de mindig boldogultam.
Elveszek a tömegben, de a sok közül egy vagyok,
Aki, hogy rendes gyerek legyen, minden rosszat eldobott.

свернуть