Hazai vadjaink – A gímszarvas
Mostani adásunkban, a hazai erdőségekben megtalálható nagyvadunk, a gímszarvas egy éves időszakát követjük végig. Betekintést adunk - többek között - az agancs fejlődésének különböző állomásaiba, valamint a szarvas lét legeseménydúsabb történésébe, a szarvasbőgésbe is. Hímjét bikának, a nőstényt tehénnek, a szaporulatot ünő- vagy bikaborjúnak, a második éves nőivarú egyedet ünőnek nevezzük.
Csoportos életmódot folytat, nem territoriális faj. A csoport (rudli) magja az anyacsalád: a tehén, a tavalyi ünő- vagy bikaborja és az idei borjai. A csapatot, mely általában 2-15 egyed, mindig egy ereje teljében lévő középkorú borjas tehén vezeti, amely a csapat rangelső egyede, a vezértehén. A csapatok ivar szerint elkülönülten szerveződnek, és a terület más-más részeit használják, ez alól csak a szaporodási időszak kivétel.
A csoport tagjai egymással vetélkedve döntik el a csoporton belüli helyüket, ez a rangsor rövidebb-hosszabb ideig van érvényben. A tehenek esetében mindig egy ereje teljében lévő, erőteljesen fejlett, középkorú, borjas tehén áll a rangsor elején. A pihenést követő elinduláskor, meneküléskor mindig a vezértehén az első. A bikák rangsora az egyedek testtömege, agancs mérete, nyak vastagsága, de döntően agresszivitásuk eredményeként alakul ki.
