Mostanában volt időm sokat elmélkedni...ki és mi fontos...van-e még őszinte tiszta SZERETET...és ha szeretetet adsz kapsz-e viszonzást...vagy talán már ki sem merjük mondani ezt a szót hanem inkább elfordulunk egymástól és álarc mögé bújva ítélkezünk...és amikor bajban vagy akkor tudod meg igazán ki áll melléd kinek vagy egy kicsit is fontos ki az aki egy kicsit is szeret...Az ISTENI SZERETET az egyetlen amely SOHA nem hagy magadra amelyben MINDIG bízhatsz!Aki most még nem hisz ebben az is elöbb-utóbb hinni fog...Táncos Katalin hajléktalan költő verse:Az én miatyánkom...tökéletes megfogalmazása ezen gondolataimnak...Képek:saját felvételeim...
